Sk�t labdar�g� �s edz�, 1905 �prilisa �s 1906 okt�bere k�z�tt a Chelsea edz�je

Robertson k�z�ps� v�d�k�nt j�tszott �s - az Evertont �s Southamptont �rint� kit�r�t k�vet�en - Glasgow Rangers-szel 3-szor egym�s ut�n sk�t bajnoki c�met nyert. A bajnoki c�mek mellett sk�t v�logatottk�nt 1898 �s 1905 k�z�tt 16-szor szerepelt a sk�t nemzeti tizenegyben �s 2-szer volt eredm�nyes. 1905 �pilis�ban az �jonnan alakult Chelsea FC els� edz�je lett. Edz�s�ge mellett j�tszott is a klubn�l, megszerezve a klub t�rt�net�nek els� t�tmeccsen sz�letett g�lj�t, mely egyben a gy�ztes g�l is volt (1-0 a Blackpool ellen). Az els� szezonban edz�s�ge alatt, az akkor 20 csapatot t�m�r�t� m�sodoszt�lyban (Second Divison) a Chelsea a harmadik helyet �rte el. 1906 okt�ber�ben v�ratlanul t�vozott a klubt�l �s a Glossop j�t�kos-edz�je lett. T�voz�s�ban f�k�nt a tulajdonosokkal val� kapcsolat�nak hirtelen megroml�sa okozta, melyet Robertson egyre er�sebb alkoholizmusa v�ltott ki.

Statisztika:

meccs	Gy	D	V	g�lok	eredm�nyess�g
50	30	10	10	121-54	60%

Angol edz� �s klubtitk�r, 1906 okt�bere �s 1907 �prilisa k�z�tt a Chelsea edz�je.

K�l�nb�z� posztokat t�lt�tt be az Angol Labdar�g� Sz�vets�gn�l a XX. sz�zad elej�n. El�sz�r b�r�k�nt dolgozott, majd klubigazgat� �s k�s�bb edz� lett a Brentfordn�l. 1905-�s megalap�t�s�t k�vet�en � lett a Chelsea Fc els� klubtitk�rja. Kapcsolatai r�v�n a Chelsea Fc-t m�g az alap�t�sa �v�ben sikeresen bev�laszott�k az angol sz�vets�gbe.
John Tait Robertson edz� 1906 okt�beri gyors t�vozt�val �tmenetileg �t b�zt�k meg a csapat ir�ny�t�s�val. R�vid edz�i p�lyafut�sa alatt az 1906/07-es szezonban a Chelsea feljutott az els� oszt�lyba. 1907. �prilis�ban r�viddel David Calderhead �rkezte ut�n elhagyta a klubot.

Statisztika:

Sk�t v�logatott labdar�g� �s edz�, 1907 �prilisa �s 1933 j�niusa k�z�tt a Chelsea edz�je

Calderhead k�z�ps� v�d�k�nt j�tszott a Queen of the South-ban, k�s�bb a Notts County-ban. Ez ut�bbival megnyerte az FA Kup�t 1894-ben a Bolton Wanderes 4-1-es legy�z�s�vel. Sk�t v�logatottk�nt 1889 m�rcius�ban a Brit Honi Bajnoks�gban (British Home Championsip) r�szese volt a 7-0 -�s gy�zelemnek �szak-�rorsz�g ellen az Ibrox stadionban.

1900-t�l h�t �ven �t a Lincoln City-n�l edz�sk�d�tt, majd ezt k�vet�en ker�lt a Chelsea kispadj�ra.

Calderhead mintegy 26 �ven kereszt�l egy szem�lyben l�tta el a klubtitk�ri �s edz�i feladatokat a Chelsea-n�l. Ez ut�bbi poz�ci�ban elt�lt�tt id� az�ta is klubrekordnak sz�m�t. Edz�i p�lyafut�sa alatt a Chelsea k�tszer (1910-12 valamint 1924-30 k�z�tt) megj�rta a m�sodoszt�lyt. A csapat 1915-ben els� �zben FA Kupa d�nt�t j�tszhatott (3-0-s veres�g a Sheffield United-t�l az Old Traffordban), majd k�s�bb k�t �zben (1920, 1932) el�d�nt�ig jutott, azonban ott b�cs�zni k�nyszer�lt. A klub legjobb eredm�nye az els� oszt�lyban el�rt harmadik helyez�s volt az 1919/20-as ki�r�sban.

Calderhead rendk�v�lien visszafogott volt �m�diaszerepl�seiben�, ez�rt az angol sajt� hamar a �Stamford Bridge Szfinx-e� g�nynevet ragasztotta r�. Ez a visszafogotts�g nem volt jellemz� az igazol�sokn�l. Chelsea hamar elh�res�lt dr�ga � els�sorban sk�t � szt�rcsat�r igazol�sair�l (Hughie Gallacher, Alex Jackson, Alec Cheyne). A beketetett p�nz azonban nem hozta meg a v�rva v�rt �tt�r�st a tr�feagy�jt�s tekintet�ben: a Calderhead-�ra alatt a klub egyetlenegy sz�mottev� kup�t sem nyert.

Calderhead 1933 j�nius�ban mondott le edz�i �s klubtitk�ri megb�zat�s�r�l, �tadva hely�t Leslie Knighton-nak.

Statisztika:

meccs	Gy	D	V	g�lok	eredm�nyess�g
966	384	239	343	1376-1305	40%

Angol edz�, 1933. augusztusa �s 1939 m�jusa k�z�tt volt a Chelsea klubtitk�ra �s edz�je.

P�lyafut�s�t a Huddersfield Town �s a Manchester Cityben kezdte mint seg�dedz�. Innen a p�ly�j�t az Arsenal-n�l folytatta, ahol 1919-25 k�z�tt edz�je volt az ��gyusok�-nak. 1925-28 k�z�tt a Bournemouth, majd 1928-33 k�z�tt pedig a Birmingham City menedzsere. 1933-t�l alig 6 �vig tart� karrierje a klubn�l a csapattal az edz�sm�dszerek miatt kialakul� �lland� n�zetelt�r�s jegy�ben telt. Ezen vit�k felold�sa �rdek�ben Jack Whitley vezette az edz�seket, aki 1907-14 k�z�tt a Chelsea kapusa volt. A csapat a 8. helyez�sn�l jobb poz�ci�t nem �rt el az els� oszt�lyban, kup�kat pedig nem nyert.

Statisztika:

meccs	Gy	D	V	g�lok	eredm�nyess�g
274	93	72	109	419-446	34%

Sk�t labdar�g� �s edz�, 1939 j�niusa � 1952 j�niusa k�z�tt a Chelsea edz�je.

J�t�kosk�nt megfordult a Raith Rovers-n�l �s a Middlesborough-n�l. Ez ut�bbival m�sodoszt�ly� bajnoki c�met is nyert.
1927-t�l edz�i feladatokat l�t el el�bb a Bournemouth-n�l majd Queens Park Rangers-n�l. 1935-ben visszat�r volt klubj�hoz a Raith Rovers-hez �s a Division Three South-ban a 3. helyez�sig vezeti csapat�t.
R�viddel a II. vil�gh�bor� kit�r�se el�tt kapja meg edz�i megb�zat�s�t a Chelsea-n�l. Menedzseri id�szaka alatt stabil k�z�pcsapatt� form�l�dik a Chelsea, ez al�l a 1950/51-es szezon a kiv�tel. Ekkor jobb g�lk�l�nbs�ggel menek�l meg a csapat az els� oszt�lyb�l val� kies�st�l.
Lemond�s�hoz az Arsenal elleni k�t vesztes FA- Kupa el�d�nt� vezet (1950-ben �s 1952-ben).
Elvitathatatlan �rdemeket szerzett az ut�np�tl�s-k�pz�s rendszer�nek megreform�l�s�ban, melynek sikereit az �t k�vet� menedzserek arattak le.

Statisztika:

meccs	Gy	D	V	g�lok	eredm�nyess�g
289	95	74	120	410-462	33%

Angol v�logatott labdar�g�, krikettj�t�kos �s edz�, 1952 j�liusa �s 1961 szeptembere k�z�tt a Chelsea edz�je.

Labdar�g� karrierje

Labdar�g� karrierj�t a Wincester Cityn�l kezdte, miel�tt sz�l�v�rosa csapat�hoz a Southamptonhoz szerz�d�tt volna. A �szentek�-n�l 1931-t�l profi labdar�g� k�z�pp�ly�sk�nt 72 tal�lkoz�n 48 g�lt szerzett. Ezzel egyidej�leg a Hampshire Cricket Clubn�l igazolt krikettj�t�kos karrierj�t is �p�tgette.

Drake-et 1934 m�rcius�ban 6500 font�rt az Arsenal igazolta le �s els� meccs�n r�gt�n g�lt is szerzett a Wolverhampton ellen. Drake tartotta j� form�j�t �s g�ler�s j�t�kosk�nt hozz�j�rult az Arsenal sikereihez: 41 meccsen 42 g�lt l�tt. Az 1934/35-�s szezonban r�gott 44 g�lja ma is klubrekordnak sz�m�t az Arsenal-n�l. Ugyancsak cs�cstart� az egy tal�lkoz�n r�gott g�lok sz�m�t illet�en: az 1935/36-os szezonban 1935. december 14.-�n a Villa Park-ban az Aston Villa ellen egymaga 7-szer volt eredm�nyes. Drake az ��gy�sok�-kal 1936-ban FA Kup�t, 1938-ban pedig bajnoks�got nyert.
A II. vil�gh�bor�ban a Kir�lyi L�gier�n�l (RAF) szolg�lt, b�r alkalomadt�n az Arsenal sz�neiben is p�ly�ra l�pett a h�bor� idej�n ki�rt meccseken (Wartime Games). 1945-ben egy hirtelen bek�vetkezett gerincs�r�l�se j�t�kos p�lyafut�s�nak v�g�t jelentette. �sszess�g�ben 184 meccsen el�rt 139 g�lj�val jelenleg is az �t�dik legeredm�nyesebb labdar�g�k�nt van nyilv�ntartva az Arsenal �r�kranglist�j�n. Drake 5-sz�r�s angol v�logatott labdar�g�k�nt hatszor volt eredm�nyes �s egyike volt azon h�t Arsenal j�t�kosnak, akik Olaszorsz�g elleni 1934. novemberi �Highbury csat�ban� r�szt vett. (Egy nagyon durva �s er�szakos meccsen az angolok 3-2-re legy�zt�k az olaszokat)

Edz�i karrierje

Drake miel�tt a Chelsea-hez �rkezett volna, 1946-ban a Hendon, 1947-ben a Reading g�rd�j�t ir�ny�totta.
A Chelsea-hez 1952. j�liusi meg�rkez�s�vel egy sor els�pr� v�ltoztat�st vezetett be, mely a klub amat�rsporthoz val� k�t�d�seit er�s�tette �s egy�ttal a meccsek l�tv�nyos, m�r-m�r sz�nh�zi jelleg�t hangs�lyozta. Bevezette a klub �j oroszl�nos c�mer�t a kor�bbi �pensioners� log� helyett, a �The Bues� (k�kek) meghonos�t�sa is t�le sz�rmaztathat�. Kem�nyebb a labdaj�t�kra jobban �sszpontos�t� edz�sm�dszert is nev�hez k�thet�, mely abban az id�ben Angli�ban szinte ismeretlen volt. Szak�tott a kor�bbi szt�rigazol�s gyakorlat�val �s teljess�ggel ismeretlen, de a bizony�t�si v�gyt�l �g� fiatalokb�l �p�tett csapatot. �gy ker�lt a Chelsea-hez a csapat t�bb alapembere, �gy John McNichol, Frank Blunstone, Derek Saunders, Jim Lewis �s Peter Sillett is.

Drake f�rdoz�sai be�rtek: a csapat az 1954/55-�s bajnoki ki�r�st megnyerte. Szem�ly�ben Angli�ban � lett az els� ember, aki j�t�kosk�nt �s edz�k�nt is magasba emelhette az angol bajnoki tr�fe�t.

A bajnoki c�m �s az el�rt sikerek, tov�bbi fiatalokat (Jimmy Greaves, Peter Brabrook, Bobby Tambling) vonzottak a klubhoz. A kell� tapasztalat �s �sszeszokotts�g hi�nya azonban a gy�zelmi sorozatok v�g�t is hozta: a csapat tart�san a bajnoki t�bl�zat k�z�p�re cs�szott vissza, a meccsek kimenetelei a n�z�k sz�m�ra megj�solhatatlanok voltak (gy�zelem az es�lyesebb klubok ellen, �rthetetlen veres�gek az es�lytelenebbekkel szemben). Egy ilyen, - az FA Kup�ban a negyedoszt�ly� Crewe Alexandra ellen - elszenvedett veres�g k�vetkezt�ben 1961. szeptemberben Drake v�g�l t�vozni k�nyszer�l a klubt�l. T�vozt�val a Chelsea utols� helyen z�rt a tabell�n �s egy szezonra visszacs�szott a m�sodoszt�lyba.

A klubt�l t�rt�nt t�voz�s�t k�vet�en Drake a Fulham tartal�kcsapat�t ir�ny�totta, majd klubigazgat�i �s t�rsadalmi eln�ki poz�ci�t is bet�lt�tte a Craven Cottage-on.
1995-ben 82 �ves kor�ban hunyt el.

Tommy Docherty

1962-67

Dave Sexton

1967-74

Ron Suart

1974-75

Eddie McCreadie

1975-77

Ken Shellito

1977-78

Danny Blanchflower

1978-79

Geoff Hurst

1979-81

John Neal

1981-85

John Hollins

1985-88

Bobby Campbell

1988-91

Ian Porterfield

1991-93 (febru�rig)

David Webb

1993 (csak a tavasz)

Glenn Hoddle

1993-96

Ruud Gullit

1996-98

Gianluca Vialli

1998-2000

Claudio Ranieri

2000-2004

N�v:	Jos� M�rio dos Santos Mourinho F�lix
Sz�letett:	1963 Janu�r 26. [Set�bal]
�tigazol�s:	2004
R�gi klubok:	V�toria Setubal, Amar�a, Sporting (p�lyaedz�), Porto (p�lyaedz�), Barcelona (p�lyaedz�), Benfica, Uniao Leira, Porto
A h�res portug�l kapus, Felix Mourinho fia. Napjaink egyik legtaktikusabb �s legjobb menedzsere, de legink�bb az elm�lt 2 �s f�l szezon tette h�ress�. Ekkor ir�ny�totta ugyanis az FC Porto g�rd�j�t. Itt nyert meg szinte mindent.  K�tszer bajnok, egyszer UEFA Kupa, Bajnokok Lig�ja �s Portug�l Kupa gy�ztes. �s a 2003/2004-es portug�l kupa ez�st�rmese, a d�nt�t elvesztett�k. Ha azt is megnyerik, a 2 szezonon bel�li 6 tr�fea igaz�n sz�pen mutatna, b�r ez az 5 se semmi. A m�g ma is csak 42 �ves edz� sosem volt akt�v j�t�kos. Eg�sz �let�ben arra k�sz�lt, hogy  menedzser legyen, �s el�rte. Most Eur�pa legjobb, legsikeresebb menedzsere, a rendk�v�l rokonszenves portug�l. De hogy is jutott id�ig? Mint m�r �rtam, nem volt j�t�kos. El�sz�r, a 90-es �vek elej�n ker�lt az akkori egyik legsikeresebb edz�, Sir Bobby Robson mell�, aki mellett tolm�csk�nt dolgozott a Sporting Lisszabonn�l. Ez el�tt m�g kisebb portug�l csapatok, a Vitoria Set�b�l �s az Amadora csapat�n�l dolgozott.  Amikor 1993-ban Robsont kinevezt�k a Porto �l�re, az angol legenda vitte mag�val Mourinho-t, itt m�r m�sodedz�k�nt dolgozott.  A Porto a k�t nagy edz� ir�ny�t�sa alatt 3-b�l 2 bajnoki c�met nyert. Majd Robson-t h�vta a Barcelona. Ide is k�vette Jos�. A r�k�vetkez� �vben Robson tov�bb�llt, de Mourinho ekkor m�r nem  k�vette, pedig k�z�sen a negyedik csapatuk k�vetkezhetett volna. A Barcelona �j edz�je Luis van Gaal lett, teh�t ism�t egy nagy legenda mellett dolgozhatott Jos�. Mivel a legjobbak mellet dolgozott, ez�rt m�r sokan ismert�k. Ekkor j�tt egy fordul�pont karrierj�ben: 2000-ben megkereste a portug�l Benfica, hisz benne l�tta azt, hogy j� edz�j�k lehetne, hisz 2 nagy menedzser mellett dolgozhatott.  De itt nem lett nagy n�v bel�le, mert a vezet�s�ggel nem volt j� viszonyban. 9 meccs ut�n lemondott.  Az Uniao de Leira csapat�hoz ker�lt.  Itt figyeltek fel r� igaz�n. A gyeng�cske csapatot nagyszer� munk�j�val vezette az els� �tbe. A k�vetkez� szezont is itt kezdte de lecsapott r� a nem �ppen f�nykor�ban l�v� Porto. Amikor �tvette, a 2001-2002-es szezonban, visszat�rt oda, ahol haz�j�ban ismert lett. Abban a szezonban dobog�ig vezette az FC Porto-t. K�vetkez� szezonja m�r teljes volt, nem csak abban hogy v�gig ir�ny�thatta a klubot �s nem k�zben vette �t, hanem sikerekben is igen csak teljes �v volt. Portug�l bajnok �s kupagy�ztes lett, valamint UEFA kup�t nyert. A d�nt�ben a Celtic-et vert�k Derlei aranyg�lj�val 3-2-re. K�vetkez� szezonban m�g ink�bb elismert, hisz a legrangosabb eur�pai kup�t, a Bajnokok Lig�j�t is megnyert�k a portug�l bajnoki c�m mellett. B�r a kupad�nt�t volt csapata, a Benfica ellen elvesztett�k, 2-1-re. 2004 nyar�n, m�r Eur�pa legsikeresebb edz�jek�nt cs�rrent meg n�la a telefon. Egy �r kereste, akit  Roman Abramovich-nak h�vnak, �s a Chelsea tulajdonosa. Ezeket mondta: " �n a vil�g legjobb csapat�t akarom �s menedzsernek r�d van sz�ks�gem". Mourinho nem sokat gondolkodott, elfogadta az aj�nlatot, �s Eur�pa egyik legfejl�d�bb csapat�hoz ment. A Porto-b�l egyik kedvenc�t, Paolo Ferreira-t igazolta le, valamint a portug�l csapat �s Eur�pa tal�n legjobb k�z�ph�tv�dj�t, Ricardo Carvalho-t. Azon k�v�l m�g k�t honfit�rs�t leigazolta, a Benfica-n�l, de kor�bban a Porto-n�l is j�tsz� Tiago Mendes-t, �s a m�sodoszt�ly fiatal tehets�g�t, Nuno Morais-t. 2004 v�g�ig mind�ssze 3 meccset, ebb�l 2 t�tmeccset vesztett el a Chelsea-vel, ezeket is egy g�llal. A Premier  Leauge �l�n �ll csapat�val. Ny�ron egy�bk�nt m�g leigazolta Didier Drogba-t �s Mateja Kezman-t is, valamint t�len Jiri Jarosik-ot.  B�r csapat�ban a legjobbak m�gis m�g kor�bban leigazolt j�t�kosok, Duff, Lampard, Terry �s a ny�ron �rkez�, b�r kor�bban al��rt Cech �s Robben. Mourinho jelenleg j�l �rzi mag�t Angli�ban, h�nap menedzsere is volt m�r, most , 2005 elej�n szerz�d�s�nek meghosszabb�t�s�r�l t�rgyal. Ha megnyeri a 2004-2005-�s Bajnokok Lig�j�t, akkor nemcsak azzal lenne rekorder, hogy egym�s ut�n 3 eur�pai kupasorozatot nyert, hanem arr�l is, hogy egym�s ut�n 2 csapattal BL-t, �s erre a csapata is megvan. Jos� Mourinho-t a vil�g legjobb edz�i k�zt tartj�k sz�mon. Nem az�rt sikeres mert j� csapata van, hanem mert j� edz�. Erre legjobb p�lda a Leira-n�l elt�lt�tt id�szak. Szerinte: "A j�t�kosok nem tr�fe�kat nyernek, azokat a csapatok nyerik. �k nemcsak 90 perc alatt gy�znek, hanem minden egyes nap, minden edz�sen, �let�k minden pillanat�ban." Sikerei angol bajnok: 2004/05, 2005/2006 (Chelsea) Liga Kupa: 2005 (Chelsea) Community Shield: 2005 (Chelsea) portug�l bajnok: 2002/03, 2003/04 (Porto) portug�l kupa: 2002/03 (Porto) Bajnokok Lig�ja: 2004 (Porto) UEFA Kupa: 2003 (Porto)

 

N�v:	Avram Grant
Sz�letett:	1955.m�jus 6, Petah Tikva
�tigazol�s:	2007
R�gi klubok:	Hapoel Petah Tikva (1986-91), Maccabi Tel-Aviv (1991-95 �s 1996-99), Hapoel Haifa (1995-96), Maccabi Haifa (2000-02), Izrael v�logatott (2002-2005), Portsmouth futballigazgat� (2005-06)
Komoly labdar�g� p�lyafut�s n�lk�l 19 �vesen kezdett el edzosk�dni a Hapoel Petah Tikva ifj�s�gi csapat�n�l, �s n�gy �v alatt bajnoki c�mig vezette az alakulatot. A sikerek hat�s�ra 1986-ban megkapta a felnott csapat ir�ny�t�s�t, ahonnan �t �v ut�n t�vozott. Utols� �v�ben bajnoki ez�st�rmes lett az egy�ttes. 1991-tol a Maccabi Tel-Avivot vezette. Eslo �v�ben toronymagasan megnyert�k a bajnoks�got, m�g a kup�ban a d�ntoig meneteltek. Egy �vvel k�sobb a kupagyozelem is �sszej�tt, majd 1995-ben a m�sodik bajnoki aranyat is Grant �s j�t�kosai nyak�ba akasztott�k. �j kih�v�sra v�gyva a Hapoel Haif�hoz szrezod�tt, de a csal�d�st jelento negyedik hely ut�n t�vozott. Visszat�rt kor�bbi sikerei sz�nhely�re, a Maccabi Tel-Avivhoz, �m h�rom �v alatt csak egy Ligakupa-siker j�tt �ssze. 2000-ben tov�bb�llt, �s a Maccabi Haif�hoz szerzod�tt, ahol kiemelkedo eredm�nyeket �rt el: 2001-ben bajnoki c�met szerzett a csapattal, egy �vvel k�sobb pedig majdnem meglett a tripl�z�s, ugyanis a bajnoki arany �s a Ligakupa elsos�g ut�n a kupad�ntoben kikapott Grant alakulata. Vezet�s�vel elso izraeli klubk�nt bejutottak a BL csoportk�r�be is. Yossi Benayoun �s Aiyegbeni Yakubu is itt szerepelt. 2002-ben a nemzeti csapat sz�vets�gi kapit�nya lett, �s a legsikeresebb edzov� v�lt. Nem sokon m�lt, hogy Izreal kijusson a 2006-os vb-re, de a v�logatott Franciaorsz�g �s Sv�jc m�g�tt alig lemaradva a harmadik lett csoportj�ban. Kapit�nyk�nt 14 meccset megnyert Grant, �s 13 d�ntetlen mellett mind�ssze hatszor kapott ki. 2005 november�ben Milan Mandarics h�v�s�ra a Portsmouth futballigazgat�ja lett, �s Harry Redknapp mellett dolgozott. Id�n ny�ron elfogadta r�gi bar�tja, Roman Abramovics h�v�s�t, �s a Chelsea-n�l is hasonl� posztot t�lt�tt be - eg�szen szeptember 20-ig, amikor a menedzseri tiszts�get is megkapta. Feles�ge sz�n�szno �s egy telev�zi�s musor h�zigazd�ja.